Hogyan lehetek etológus?

Az etológia az állatok és az ember természetes viselkedését kutató természettudomány. Más nyelvekben elterjedt szinonima a viselkedésökológia (behavioural ecology), viselkedésbiológia (behaviour biology) vagy állatpszichológia (animal psychology) kifejezés. Magyarországon jelenleg csak a mi tanszékünk specializálódott az etológia oktatására és kutatására, munkatársaink az etológia szinte minden ágát oktatják különböző kurzusok formájában (link).

Ha valaki etológus szeretne lenni, mert érdekli az állatok és az ember viselkedése, akkor legcélszerűbb, ha először biológus alapszakra jelentkezik. A 3 éves alapképzés elvégzése után 2 évet kell tanulnia a biológus mesterképzésben, miközben az ELTE-re járók tanszékünkön megírhatják az etológiai témájú szakdolgozatukat. Valójában egy etológus képzése a Biológia Doktori Iskolában egy további 3 éves program elvégzésével fejeződik be, ennek előfeltétele azonban a sikeres BSc és MSc diploma, a kiváló kutatómunka, megfelelő angolnyelv-tudás, valamint a tudományos kutatás tisztelete és szeretete.

phd

A tanszéki munkával való ismerkedésképp ezeket a cikkeket javasolt elolvasni:

Topál, J., Miklósi, Á., Csányi, V., Dóka, A. 1998. Attachment behaviour in dogs: a new application of Ainsworth’s (1969) Strange Situation Test. Journal of Comparative Psychology, 112: 219-229.

Miklósi, Á., Polgárdi, R., Topál, J., Csányi, V. 2000. Intentional behaviour in dog-human communication: An experimental analysis of ‘showing’ behaviour in the dog. Animal Cognition, 3: 159-166.

Pongrácz, P., Miklósi, Á., Kubinyi, E., Gurobi, K., Topál, J., Csányi, V. 2001. Social learning in dogs: The effect of a human demonstrator on the performance of dogs (Canis familiaris) in a detour task. Animal Behaviour, 62: 1109-1117.

Soproni, K., Miklósi, Á., Topál, J., Csányi, V. 2002. Dogs’ responsiveness to human pointing gestures. Journal of Comparative Psychology, 116: 27-34.

Miklósi, Á., Kubinyi E., Topál, J., Gácsi, M., Virányi, Zs., Csányi, V. 2003. A simple reason for a big difference: wolves do not look back at humans but dogs do. Current Biology, 13: 763-766.

Vas, J., Topál, J., Gácsi, M., Miklósi, Á., Csányi, V. 2005. A friend or an enemy? Dogs’ reaction to an unfamiliar person showing behavioural cues of threat and friendliness at different times. Applied Animal Behaviour Science, 94: 99-115.

Pongrácz, P., Miklósi, Á., Molnár, Cs., Csányi, V. 2005. Human listeners are able to classify dog barks recorded in different situations. Journal of Comparative Psychology, 119: 136-144.

Topál, J., Gergely, Gy., Erdőhegyi, Á., Csibra, G., Miklósi, Á. 2009. Differential sensitivity to human communication in dogs, wolves, and human infants. Science, 325: 1269-1272.

Faragó, T., Pongrácz, P., Range, F., Virányi, Zs., Miklósi, Á. 2010. ‘The bone is mine’: affective and referential aspects of dog growls. Animal Behaviour, 79: 917-925.

Miklósi, Á., Topál, J. 2013. What does it take to become ‘best friends’? Evolutionary changes in canine social competence. Trends in Cognitive Sciences, 17: 287-294.

Andics, A., Miklósi, Á. 2018. Neural processes of vocal social perception: Dog-human comparative fMRI studies. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 85: 54-64. doi: 10.1016/j.neubiorev.2017.11.017 )