PhD téma az ELTE Etológia doktori iskolájában

PhD téma az ELTE Etológia doktori iskolájában

Az ivararány, ökológia és demográfia szerepe az emlősök szaporodási rendszerének evolúciójában

PhD téma az ELTE Etológia doktori iskolájában

Témavezetők: Prof Liker András (Veszprém) és Prof Székely Tamás (Debrecen/Bath)

Egy nemzetközi kollaborációban végzett sikeres kutatómunka folytatásához keresünk egy jó felkészültségű és ambiciózus hallgatót, akit érdekel a viselkedés, ökológia és evolúció. A párzási- és utódgondozási rendszerek eredete már Charles Darwin munkássága óta az evolúcióbiológia legizgalmasabb kérdései közé tartozik. Miért poligám az elefántfókák és a paradicsommadarak? Miért a nőstények gondozzák az utódokat az állatok nagy részében, míg egy kisebb részükben mindkét szülő vagy egyedül csak a hímek táplálják, védik és nevelik őket? Munkacsoportunk utóbbi években végzett kutatásai egy új tényező szerepét mutatta ki a szaporodási rendszerek evolúciójában: az ivararányét (ld publikációkat alább). A felnőttkori ivararány rendszerint változik a különböző állatfajok között, de akár egy fajon belül is: egyes populációkban a hímek míg másokban a nőstények vannak többségben. Nagyrészt madarakon végzett összehasonlító vizsgálatainkban kimutattuk, hogy az ivararánybeli különbségekkel együtt változik a szaporodási rendszer is: például azokban a populációkban ahol sok nőstény van, a hímek kihasználják a kedvező helyzetet és több nősténnyel párosodnak, míg azokban a populációkban ahol a hímek vannak túlsúlyban a nőstények lesznek poligámok és hímek gondozzák az utódokat.

A PhD hallgató ezt a sikeres kutatómunkát folytatja az emlősök ivararánya és szaporodási rendszere közötti kapcsolat vizsgálatával. A project publikált szakirodalmi adatok összegyűjtésére és modern statisztikai módszerekkel végzett elemzésére épül. Vizsgálni fogjuk, hogy az emlősök esetében a felnőttkori ivararány prediktálja-e a fajok szociális rendszerét, utódgondozását, és a szaporodási sikerét, pl. az utódszámot és az utódgyilkosság gyakoriságát. Emellett kutatni kívánjuk az emlősök ivararányát meghatározó demográfiai folyamatok jelentőségét, amilyen például a születéskori ivararány, az ivarérés ideje, és a nemek eltérő élethossza. A PhD hallgatónak munkája során alkalma nyílik rá, hogy bekapcsolódjon nemzetközi evolúcióbiológiai kutatásokba, kapcsolatokat alakítson ki a terület élvonalbeli szakembereivel, felkeressen külföldi kutatóhelyeket és tanuljon angliai, francia és dán egyetemek posztgraduális képzéséből.

A jelentkezéshez feltétel a biztos angol nyelvtudás. Előnyt jelent korábbi ökológiai, evolúcióbiológiai vagy emlősök szaporodásbiológiai kutatásában szerzett tapasztalat, és az alapvető statisztikai módszerek ismerete. A jelentkezeshez az alábbi pályázati anyagok szükségesek: önéletrajz, MSc és BSc diploma másolata, motivációs levél és legalább két ajánló neve és elérhetősége.

A kutatás témavezetői Prof Liker András (MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, Pannon Egyetem) és Prof Székely Tamás (Élvonal Kutatócsoport, Debreceni Egyetem). A témavezetőknél történő jelentkezés határideje: 2020 május 20. A pályázatot az alábbi címre kell emailben küldeni: andras.liker@gmail.com és T.Szekely@bath.ac.uk

 

Javasolt szakirodalom

Liker, A, RP Freckleton & T Székely. 2013. The evolution of sex roles in birds is related to adult sex ratio. Nature Communications 4: 1587.

Székely, T, FJ Weissing & J Komdeur. 2014. Adult sex ratio variation: implications for breeding system evolution. Journal of Evolutionary Biology 27: 1500-1512.

Pipoly, I,  V Bókony, M Kirkpatrick, PF Donald, T Székely & A Liker 2015. The genetic sex-determination system predicts adult sex ratios in tetrapods. Nature 527 (7576), 91-94

Schacht, R, KL Kramer,  Székely & PM Kappeler (eds). 2017. Adult sex ratios and reproductive decisions: a critical re-examination of sex differences in human and animal societies. Phil Trans Roy Soc 372: 1729.

Lemaître, J-F, V Ronget , M Tidière, D Allainé, V Berger, A Cohas, F Colchero, D Conde, A Liker, G Marais, A Scheuerlein, T  Székely, J-M Gaillard 2020. Sex differences in adult lifespan and aging rates of mortality across wild mammals. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 117: 8546-8553.