Önállóbbak a segítő munkára képzett kutyák

Önállóbbak a segítő munkára képzett kutyák

A segítő- és terápiás kutyák sikeresebben oldják meg a feladatokat mint a képzetlen és a más feladatokra képzett családi kutyák. De bármilyen kiképzés kedvezően hat az önállóságra: az ELTE Etológia tanszék kutatói által adott feladatban a képzetlen kutyák egyáltalán nem tudtak jutalmat szerezni, helyette a gazdára nézegettek, a képzettek viszont hozzájutottak néhány falathoz.

A szelíd farkasok kitartóbbak, sikeresebbek a táplálékszerzési feladatokban mint a kutyák, ezért korábban sokan azt gondolták, hogy a kutyák “elbutultak” a háziasítás során. A legtöbb kutya feladathelyzetben nem a feladat megoldásával foglalkozik, hanem a gazdájára nézeget, mintha segítséget várna tőle. Azóta kiderült, hogy a kutyák nem butábbak a farkasoknál, csak másféle stratégiát alkalmaznak. Egy kitartóbb és a feladatmegoldásban tapasztalt kutya hosszabb ideig foglalkozik a számára eddig ismeretlen kihívással, ezért sokkal valószínűbb, hogy végül meg is oldja. Az ELTE etológusai arra voltak kíváncsiak, hogy képzetlen és a különböző feladatokra kiképzett kutyák feladatmegoldása miben tér el. Úgy találták, hogy a segítő munkára kiképzett kutyák önállóbban, a feladatra koncentrálva és jóval sikeresebben dolgoztak, míg a képzetlenebb kutyák szociális taktikát alkalmaztak, a gazdára nézegettek a feladat megoldás helyett. A tanulmányt a Frontiers in Veterinary Sciences lapban publikálták.

“A teszt során a kutyák egy kereskedelmi forgalomban kapható ügyességi játékból szerezhettek meg jutalomfalatokat, összesen nyolcat. A kutyák eltérő taktikával álltak a feladathoz. Vagy maguk próbálták megoldani a problémát, vagy interakciót kerestek az emberrel. A segítő- és terápiás kutyák voltak a legsikeresebbek, átlagosan három jutalomfalatot szereztek meg, a képzetlenek viszont egyet sem, ők inkább a gazdájukra és a kísérletvezetőre nézegettek “ – mondta el Fabricio Carballo, az ELTE vendégkutatója, aki Argentínából érkezett Budapestre, hogy bekapcsolódhasson a hazai kutatásokba. Gácsi Márta etológus és a mozgássérült-segítő kutyákat képző Kutyával az Emberért Alapítvány vezető kiképzője hozzátette: “Fontos megemlíteni, hogy az általános képzettség, például az engedelmes vagy az agility vizsgára való felkészülés is sikeresebbé tette a kutyákat a képzetlenekkel szemben. De ez nem volt elég ahhoz, hogy ezek a kutyák elérjék segítő- és terápiás társaik hatékonyságát.” Mivel a segítő- és terápiás kutyák a mindennapokban különféle helyekre kísérik el gazdáikat, rutinosan birkóznak meg az új feladatokkal, nyugodtabbak idegenek jelenlétében is. “A képzettség mellett a tapasztalatnak is fontos a szerepe” – erősítette meg Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője. “De az sem kizárható, hogy egy levizsgázott segítő- vagy terápiás kutyának már veleszületetten vannak olyan kedvező tulajdonságai, amely sikeressé teszi a képzését, például merészebbek, tanulékonyabbak és irányíthatóbbak másoknál. Ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy mennyivel önállóbban és kitartóbban állnak a feladatmegoldáshoz, mint akár a képzett családi kutyák.“

Az eredeti közlemény:

Carballo, F., Cavalli, C.M., Gácsi, M., Miklósi, Á. and Kubinyi, E. (2020).  Assistance and therapy dogs are better problem solvers than both trained and untrained family dogs. Frontiers in Veterinary Science, doi: 10.3389/fvets.2020.00164

https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2020.00164/full

Kapcsolat: Kubinyi Enikő: eniko.kubinyi@ttk.elte.hu.