Mi zajlik az alvó kutyák agyában, ha ismeretlen helyen alszanak?

Mi zajlik az alvó kutyák agyában, ha ismeretlen helyen alszanak?

Elsőként vizsgálták a kutyák alvás közbeni agyféltekei aszimmetriáját az ELTE kutatói. A fájdalommentes, EEG-alapú kutatás segítségével a kutatók arra jutottak, hogy az új környezetben a kutyák, az emberekhez hasonlóan, felületesebben alszanak.

A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogyan viselkedik a kutyák jobb és bal agyféltekéje alvás közben, amikor az állatoknak új helyen kell aludniuk (természetesen a gazda jelenlétében). Mint Reicher Vivien, az ELTE Etológia Tanszék doktorandusza elmondta, korábbi  kutatások már beszámoltak arról, hogy egyes tengeri emlősök és madarak úgy alszanak, hogy az agyuk egyik fele pihen, a másik azonban éberen monitorozza a környezetet.

Ehhez hasonló folyamatot embereknél az ún. elsőéjszaka-hatás során fedeztek fel, ahol a féltekei aktivitás mellett az elalvási idő hossza is fontos szerepet játszott.

“Amikor egy új, szokatlan környezetben töltjük az éjszakát, akkor az alvás nem egy biztonságos magatartás, mégis valahogyan el kell aludnunk” – magyarázza Simor Péter. “Ilyenkor jobban figyeljük a környezetünket, és több idő telik el az ágyba való lefekvés és az elalvás között, ami arra utal, hogy nem érezzük magunkat eléggé biztonságban, nem tudunk ellazulni. Ha ez az idő elég hosszú, akkor feltételezzük, hogy rosszabb az alvásminőség is. Embereknél azt figyelték meg, hogy az elalvás idejének hossza és a gyengébb alvásminőség összefügg a bal és a jobb agyfélteke eltérő aktivitásával.  Ez a jelenség az első, idegen helyen töltött éjszaka során megjelenik, a második alváskor pedig már nincs jelen.”

“Mivel alapvetően kedvenc háziállataink is védett emberi környezetben alszanak, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a kutyák alvása hogyan alakul egy hasonló laborhelyzetben” – tette hozzá Reicher Vivien.

Forrás: freepik

A kutyák alvását a kutatók laborhelyzetben vizsgálták, vagyis a kutyák a gazdáikkal együtt egy délutáni szundi erejéig voltak az MTA kutya alváslaborjában. A vizsgálat teljesen fájdalommentesen, a lehető legkellemesebb környezet biztosításával végezték, úgy, ahogy a humán alvásvizsgálatoknál szokás. Az alvás méréséhez bőrre ragasztható EEG (elektroenkefalográfia) elektródákat használtak. Mint Simor Péter kiemelte, ez az eljárás nemcsak állatvédelmi, de módszertani szempontból is előnyös. “Az állatkísérletekben általában használt, beültetett elektródás vizsgálatoknál az állatok a műtét után nagy stresszt élnek át, ráadásul sokszor szorosan rögzítik őket a kísérlet során, ami természetes módú alvásukat gátolhatja. A mi módszerünkkel sokkal jobb modelljét kapjuk a valós alvásmintázatnak” – teszi hozzá a kutató. (Hogy ebben a kutatásban pontosan hogyan zajlott az alvás mérése, az megtekinthető a kutatók által készített kisfilmben.)

Reicher Vivien az eredményeket ismertetve elmondta, hogy az első alvási alkalom során a kutyáknál is megjelent az aszimmetria: a kutyák bal agyfélteke mélyebben aludt, mint a jobb. A második alkalommal ez már nem volt megfigyelhető – éppen úgy, mint az embereknél.  A jelenség azonban a kutyáknál nem függött össze az elalvás idejének hosszával, sem azzal, hogy mennyi időt aludtak a laborban.

Mivel a kutatók elsőként vizsgálták ezt a jelenséget a kutyáknál, így még számos izgalmas kérdés megválaszolásra vár. Például azok a kutyák, akik a kertben alszanak és/vagy őrzik a házat, nálunk erősebb-e féltekei aszimmetria, vagyis jobban monitorozzák-e a környezetüket.

A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy sok olyan terület van még az alvás vizsgálatán belül is, amelyet érdekes lehet négylábú barátainkkal vizsgálni. Ilyen például a fulladásos megébredés jelensége, amely nem csak embereknél, de egyes lapos orrú kutyafajtáknál (például a mopsz vagy a francia bulldog) is megfigyelhető.

Reicher Vivien, Kis Anna, Simor Péter, Bódizs Róbert és Gácsi Márta Interhemispheric asymmetry during NREM sleep in the dog című publikációja a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

Forrás: ELTE PPK