IV. Kutyaetológia Konferencia beszámoló

IV. Kutyaetológia Konferencia beszámoló

Idén negyedik alkalommal, november 19-én került megrendezésre a Családi Kutya Programjának konferenciája az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, melynek célja a kutatócsoport 2016-ban megjelent tudományos publikációinak közérthető bemutatása volt. Az immár hagyománnyá vált konferencia idén is megrendezésre került angolul, így világszerte több ezren hallgathatták az előadásokat online. A kellemes hangulatról fő támogatónk, a Purina mellett a Blup által biztosított babzsák fotelek is gondoskodtak, amelyek kényelmes helyet biztosítottak a díszvendégeknek: a kutatócsoport vizsgálataiban leggyakrabban részt vevő kutyáknak és gazdáiknak.
A konferencia védnöke idén is Csányi Vilmos professzor úr volt, akinek a nevéhez fűződik az Etológia Tanszék megalapítása. A konferenciát Prof. Miklósi Ádámmal, a tanszék jelenlegi vezetőjével közösen nyitották meg.

img_2643

Az idén is 12 előadást lehetett végighallgatni a konferencia helyszínén, de az online élő közvetítésnek köszönhetően bárki követhette az előadásokat akár saját otthonában is. Az előadások között 11 friss publikációt mutatott be, valamint a nemrégiben indult Szenior Családi Kutya Program bemutatására is sor került.

A megnyitó beszédet követően Dr. Kis Anna előadását hallhatta először a nézőközönség, melyben fény derült arra, miként segíthet a kutyaviselkedés kutatás a szociális robotok fejlesztésében. A funkcionális, betegeket segítő, ápoló robotok bizonyos szociális kontextusokban nem képesek adekvát válaszreakciót mutatni, a betegek, idősek, gyakran félnek tőlük így használhatóságuk megkérdőjelezhető. A gyakorlatban hasonló funkciókat láthatnak el segítő kutyák is, azonban ezeknek a kutyáknak a kiképzése idő és pénzigényes. Új paradigmaként kerülhetnek előtérbe az úgynevezett szociális robotok, amelyek a humán-robot interakciók újfajta megközelítését jelenthetik. A kutya viselkedésének leírása különböző helyzetekben lehetővé teszi az úgynevezett etogram elkészítését, amely számszerű adatokat szolgáltat a kutya viselkedésről, amelyekből informatikusok algoritmusok segítségével az adott robotokat programozni tudják. A vizsgálatban a kutatók az érzelmek kimutathatóságára és felismerésére koncentráltak, a vizsgálati személyeknek kutyák és robotok különböző viselkedéséről készült videóit kellett értékelniük. Az eredmények szerint a kutyák belső állapotaira vonatkoztatott etogram jól használható volt a robotok emocionális viselkedésének meghatározására is, vagyis a vizsgált alanyok a megjeleníteni kívánt belső állapotot képesek voltak felismerni a robotok viselkedésében is.

Hegedűs-Kovács Krisztinától arról hallhatunk, hogy az oxitocin hormon, amely szerepet játszik a szociális kötődés, bizalom és empátia szabályozásában, hogyan befolyásolja a kutyák társas viselkedését két, eltérő munkára szelektált kutyafajta, a husky és a border collie esetében. Hegedűs-Kovács és munkatársai azt találták, hogy azok a border colliek, amelyek orrába oxitocint fújtak (egy olyan orrsprayvel, amit megfázás esetén segít tisztítani az orrot) többet néztek gazdáikra a kísérlet során, mint az ugyanígy kezelt szibériai huskyk, de a kezelés hatással volt a tekintet váltások számára, valamint a kísérletvezetőre nézésére is.

Dr. Kubinyi Enikő az idén indult Szenior Családi Kutya Programot mutatta be előadásában. A Programban 8 év feletti kutyák öregedésének folyamatát követik etológiai, idegtudományi és genetikai módszerekkel. Egy most induló vizsgálatukban arra a kérdésre keresik a választ, hogy gyógyszeres terápia nélkül, kizárólag kognitív vagy fizioterápiával szinten tartható-e a kutyák mentális állapota, megelőzhető-e a hanyatlás. A Komplex Élmény névre keresztelt program foglalkozásait a humán öregedéskutatások eredményeire támaszkodva alakították ki. A hosszú távú vizsgálat során a kutatók felmérik, hogy milyen hatással van a rendszeres, 3 hónapon át tartó szellemi és fizikai kihívás az egészségesen öregedő (tehát súlyos betegségektől mentes) kutyák szellemi és fizikai állapotára. A programról bővebben az alábbi linken lehet olvasni: honlap

Dr. Pogány Ákos előadásában a kutatócsoport által kifejlesztett új Csináld utánam! (honlap) kiképzési módszerrel kapcsolatban hallhatunk új kutatási eredményeket. A vizsgálat céljaként a kutatók arra keresték a választ, hogy mennyire pontosan képesek a kutyák gazdáiktól az utánzásos módszerrel tanulni, vagyis hogy a céltárgyat vagy annak helyét figyelik meg inkább. Az eredmények szerint a kutyák – bizonyos mértékig – képesek általánosítani az utánzást különböző körülmények között, azonban zavaró körülmények (pl. tárgycsere) mellett az utánzás pontossága csökken, és a kutyák inkább a megfigyelés helyét választják, vagyis hajlamosabbak bizonytalan körülmények mellett gazdáikat követni.

Dr. Pongrácz Péter előadásában a kutyák keresési mintázatáról hallhattunk. Vizsgálatában a kutyáknak a hőn áhítatott labdát 5 rejtekhely közül kellett megkeresniük. A vizsgálatból kiderült, hogy a kutyák számára nem okoz különösebb gondot a több rejtekhely, azonban sikerességüket befolyásolta az, hogy a labdát elrejtő ember milyen irányból kezdi a rejtést és milyen sorrendben halad a rejtekhelyek között, valamint az előző próbákban a labdák helye is hatással volt a kutyák választására.

Dr. Gerencsér Linda és Ferdinandy Bence az automatizált magatartásmegfigyelés lehetőségeit kutatják. Előadásukban egy új módszert mutattak be, amely a kutyák viselkedéséről az automatikus adatgyűjtést segítheti. A gyűjtött adatok, mozgási paraméterek, térbeli pozíció, élettani paraméterek számos területen segítheti a kutatók munkáját, de akár hétköznapi helyzetekben is segítségét nyújthat a gazdák számára is. A módszerről bővebben az alábbi honlapon lehet olvasni: honlap.

Mikósi Ádám professzor előadásában a kutyák szociális kiértékelés képességének kérdéskörét járta körbe. Sok vita övezi az emberi altruizmus létét, több vélemény szerint az emberek sokszor csak olyankor cselekednek “önzetlenül”, amikor ez befolyásolhatja megítélésüket, mint proszociális (“jó”) vagy antiszociális (“rossz”) ember. Felmerül a kérdés, hogy vajon más fajoknál is megjelenik-e a partnerek kiértékelése, például a kutyák is különbséget tesznek-e egy “jó” és egy “rossz” partner között. Miklósi Ádám előadásában bemutatta a szociális kiértékelés jelenségét, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosnak kell lenni, amikor egy-egy kísérleti eredményből összetett kognitív folyamatokkal kapcsolatban vonunk le következtetéseket.

Dr. Gergely Anna kutatásában azt vizsgálta, vajon mennyire hasonlít az, amikor a kutyánkhoz, illetve a kisgyermekünkhöz szólunk. Az előadásából kiderült, hogy nagyon is hasonló beszédparaméterekkel szólunk kutyáinkhoz és 3 év alatti gyermekünkhöz is.

A kutyák beszédfeldolgozásával kapcsolatban Dr. Andics Attila a neves Science szaklapban megjelent publikációjáról számolt be. Előadásából kiderült, hogy a kutyáknak nem csak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan mondjuk. Vagyis a kutyáknak a szavak jelentéstartalma is fontos, ugyanúgy, mint azok tonalitása, vagyis hangsúlyozása.

Az eredeti programtervezethez képest változás történt, és újra Dr. Kis Annától hallhatunk egy előadást, amely a kutyák biológiai mozgás felismeréséről számolt be. A kutatásban különböző pontok egymáshoz viszonyított mozgásából kellett a kutyáknak megállapítaniuk, hogy élőlényhez tartozik-e a mozgásmintázat vagy sem. A vizsgálat kérdéseként a kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy mutatnak-e preferenciát erre a mozgásmintázatra, valamint a kutatók azt is megvizsgálták, hogy a korábban már említett oxitocin hormon hogyan befolyásolhatja mindezt. Az eredmények szerint a kutyák is, más fajokhoz hasonlóan, mutatnak preferenciát a biológiai mozgásmintázatra, és erre az oxitocin is hatással volt, azonban nem a várt hatást sikerült kimutatni: nem az élőlényre jellemző mintázatot nézték tovább a kutyák, hanem az absztrakt mintázatot. A kutyák megváltozott preferenciáját a kutatók az inger vonzerejével magyarázták, vagyis a nem megszokott, új inger felé való nagyobb érdeklődéssel.

Utolsó előtti előadásként Dr. Ujfalussy Dorottya: “Minek nézel engem?” című előadását hallgathatta meg a közönség, amely kézzel nevelt farkasok emberek felé mutatott üdvözlési viselkedését mutatta be. A vizsgálatban a kutatók arra keresték a választ, hogy különbséget tesznek-e a farkasok nevelőjük, ismerős és egy idegen személy között, amelyre az úgynevezett üdvözlési teszthelyzet megfelelő módszernek bizonyult. Az eredményekből megtudhattuk, hogy az üdvözlési tesztben tetten érhető a személyes kapcsolat farkas és nevelő között, még 6 hónapos korban is máshogy üdvözlik a farkasok az ismerősöket és idegeneket, azonban később nevelő és a közeli ismerős már nem különbözik számottevően a farkasok üdvözlési viselkedése alapján.

A konferencia zárásaként Dr. Gácsi Márta mutatta be legújabb kutatását, amely farkasok és orrhasználat szempontjából eltérő kutyafajták összehasonlítását vizsgálta azok „orrjóságát” tekintve. A kutatás egyik eredményeként egy újfajta vizsgálati módszer sikerült létrehozni, amely előtréning nélkül képes a kutyák szaglását mérni. Az Természetes Keresési Feladat helyzetben a szagmunkára szelektált fajták és a farkasok sikeresebbnek bizonyultak, mint a rövid orrú fajták, vagy a nem szagmunkára tenyésztettek.img_2618

Az előadások után Miklósi Ádám professzor búcsúzott a kitartó hallgatóságtól, megköszönve a jelenlévő gazdáknak az egész évben nyújtott segítségüket, hiszen nélkülük ebben az évben sem jöhetett volna létre ez a kiváló és színvonalas konferencia.
A konferencián bemutatott publikációk elérhetőek angol nyelven, az alábbi oldalon: honlap

Szánthó Flóra
PhD hallgató
ELTE Etológia Tanszék
Képek: Hegedűs-Kovács Krisztina, Kubinyi Enikő