Malacok vs kutyák

Malacok vs kutyák

Hasonlóan kommunikálnak velünk a malacok, mint a kutyák?

Családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Animal Cognition c. folyóiratban most megjelent tanulmányban. A kutatásból kiderült, hogy a közvetlen emberközelben nevelt törpemalacoknál spontán megjelennek kutyákhoz hasonló szociális-kommunikációs viselkedési formák, de fajra jellemző sajátosságukból kifolyólag kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre, és néha inkább a saját stratégiájukat követik.

Csakúgy, mint a kutyák, a sertések is társaságkedvelő, csoportban élő állatok. Mivel igen tanulékonyak is, a kis méretű, törpe változatuk házi kedvencként is egyre elterjedtebb. „A Családi Törpemalac Programot 2017-ben indítottuk az ELTE Etológia Tanszékén. Az állatok 6-8 hetes koruktól családi kutyákhoz hasonló környezetben nevelkednek, ami egyedülálló összehasonlító vizsgálatokhoz teremt alapot e két faj között” – mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

A kutatók két viselkedéses tesztben vizsgáltak fiatal családi kutyákat és törpemalacokat. „A kutyákról tudjuk, hogy kölyökkoruktól fogva ügyesen kommunikálnak velünk, akár anélkül is, hogy erre kifejezetten tanítanánk őket” – mondja Gerencsér Linda, a tanulmány vezető kutatója, a Kutatócsoport tudományos munkatársa. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy családban élő sertéseknél is megjelennek-e a kutyákéhoz hasonló kommunikációs jelzések, illetve, hogy spontán követik-e az ember jelzéseit.”

Az első vizsgálatban a kutatók megfigyelték, hogyan viselkednek az állatok a kísérletvezetővel élelem jelenléte nélkül, illetve miután kaptak tőle pár falat ennivalót. „Miután enni kaptak, a malacok és a kutyák is többet fordultak az ember felé és gyakrabban értek hozzá, illetve többször is néztek fel az arcára. Érdekes különbség viszont, hogy ha nem vártak élelmet, akkor csak a kutyák néztek az emberi arcra, a malacok nem” – állapítja meg Paula Pérez Fraga, doktorandusz. Egy másik tesztben az állatok két rejtekhely közül választhattak többször egymás után. A kísérletvezető mindig mutatással jelezte, hogy a kettő közül melyik tartalmaz élelmet. „Úgy, hogy előzetesen nem tanítottuk az állatokat erre, csak a kutyák követték a mutatást, a malacok nem. Viszont a malacok sem véletlenszerűen választottak, csak a szociális jelzés helyett ők inkább egy oldalválasztós stratégiát követtek; ugyanahhoz a rejtekhelyhez mentek újra és újra” – mondja Pérez Fraga.

A tanulmány először mutatott rá arra, hogy milyen hasonlóságok és eltérések figyelhetők meg fiatal családi kutyák és törpemalacok között emberrel való kommunikációs helyzetekben. „További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megmondhassuk, a két faj közti hasonlóságok milyen mértékben környezeti hatás, vagyis tanulás, vagy esetleg fajra jellemző, genetikai adottságok következményei” – mondja Gerencsér. „Azt gondoljuk, hogy az elsődleges különbség kutyák és malacok között abban rejlik, hogy a kutyák számára az ember egy olyan természetesen vonzó szociális ingert jelent, ami önmagában, célzott tréning nélkül is elősegíti a kommunikációs jelzéseivel kapcsolatos tanulási folyamatot. Mindezen kívül eredményeink azért is érdekesek, mert rámutatnak a lehetőségekre, amelyek a törpemalacok összehasonlító etológiai kutatásokba való bevonásában rejlenek.”

A tanulmány, amely az NKFIH, az MTA Lendület program és az ELTE támogatásával valósult meg, az Animal Cognition-ben jelent meg Comparing interspecific socio-communicative skills of socialized juvenile dogs and miniature pigs címmel.

A kutatást bemutató videoabsztrakt linkje: https://youtu.be/6bG-YooGAqQ

A kutatást illusztráló fotók (fájlnévben a fotós nevével): https://bit.ly/2RLYK4f