A kutatócsoport és a svédországi Lund University kutatói közös kísérletsorozatukban kimutatták, hogy a kutyák orrtükre érzékeli az infravörös sugárzást, azaz a kutyák képesek melegvérű állatok testhőjének viszonylag nagyobb távolságból való érzékelésére. Ezt két külön kísérletben demonstrálták: az egyikben arra tanítottak kutyákat, hogy két távoli tárgy közül a melegebbet válasszák, míg egy másik, funkcionális mágneses rezonanciás képalkotásos (fMRI) vizsgálatban azt vizsgálták, hogy a kutyák agyának mely része mutat fokozott aktivitást sugárzó hő hatására. Az új képesség felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik egyes ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra sem hagyatkozhatnak (1) (Bálint és mtsai, 2020)
A memóriakutatás területén legújabb eredményeik arra utalnak, hogy a kutyák is képesek reprezentálni saját akcióikat (Fugazza és mtsai, 2020). Ennek vizsgálata nem-verbális fajoknál nagy kihívást jelent, mivel nem kérdezhetjük meg az alanyokat, hogy emlékeznek-e arra, amit tettek. A tudományos kérdés azért érdekes, mert embereknél az epizodikus memóriát az öntudattal hozzák összefüggésbe, hiszen visszaemlékezéskor az alany az elméjében újra játssza az eseményeket, amelyeket korábban átélt.
A nyelvi projekt keretében funkcionális MRI vizsgálattal bizonyították, hogy a kutyaagy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli, azaz hierarchikusan dolgozza fel a beszédet, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival. A kutya és az ember agyának beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megvilágítani, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során (Gábor és mtsai, 2020).
Etorobotikai projektjükben (https://bisceerobot.hu/) arra keresték a választ, hogyan lehetséges segítő robotok számára olyan mesterséges hangok létrehozása, melyekkel képesek lehetnek szavak nélkül kimutatni érzelmi állapotukat (2) (Korcsok és mtsai, 2020).
Ha a robotokkal interakcióban lévő emberek vagy állatok olyan okoseszközt viselnek, amely képes vezeték nélkül viselkedési adatokat továbbítani a robotnak, akkor ezek a robot számára egyfajta kihelyezett érzékszervként képesek működni. Az ilyen okoseszközök fejlesztése még gyerekcipőben jár, ezért a módszertan, amivel a minőséget ellenőrzik sokszor nem megfelelő. Kutatásunk eredményeképpen módszertani útmutatót nyújtottunk az ilyenek dolgozó kutatóknak, hogy hogyan mérjék a rendszerük hatékonyságát (Ferdinándy és mtsai, 2020).
A kísérletek közben a robotok rengeteg adatot képesek rögzíteni, amelyek feldolgozását jelentős mértékben gyorsítja a szuperszámítógépek használata, de egy interdiszciplináris kutatócsoportban sok szakembernek nincs meg a háttérismerete egy ilyen rendszer használatához. Nemzetközi kutatási projekt keretében azt vizsgáltuk, hogy hogyan lehetne elterjeszteni a hatékony, digitális adatfeldolgozás alapjait olyan tudományterületek szakemberei között, ahol hagyományosan ezek nem tartoznak az eszközkészletbe, pedig ez a képesség jelentősen tudná javítani a kutatási potenciáljukat (Ferdinandy és mtsai, 2020).
Tudományszervezési eredmények, események
A projekt célja, hogy összehasonlító kognitív és viselkedési tesztek, állat–robot interakciókon alapuló megfigyelések és összehasonlító neurobiológiai módszerek alkalmazásával kidolgozza egy szociális interakciókra vonatkozó elmemodell szabályait.
A csoport minden évben részt vesz (az ELTE Etológia Tanszékkel közösen) a Családi kutya Program konferenciájának megszervezésében, ahol az előző évben publikált tudományos eredményeiket mutatják be az érdeklődőknek. Angol és magyar nyelvű oldalt is üzemeltetnek a két legnagyobb közösségi oldalon, számtalan rádióriportban és tévéfelvételen nyilatkoznak tudományos eredményeikről, és jelentős hazai és nemzetközi médiamegjelenés kapcsolódik publikációikhoz például:
Rakéta – Érzelemkifejező robotok
Magyar Nemzet – A gazda kedvence
SAAAS cience -New sense discovered in dog noses: the ability to detect heat
SciTechDaily – Speech Processing Hierarchy in the Dog Brain – Exciting Similarities With Humans
A kutatóhely legfontosabb eredményes K+F+I együttműködései az elmúlt két évben
A csoporttal együttműködő Enjoy Budapest Cafe-ben a Biscee nevű saját fejlesztésű robottal (https://bisceerobot.hu/) a zajló kísérlet (spontán helyzetekben létrejövő robot-ember interakciók) adatainak elemzése mellett az ELTE Etológia Tanszék egyik szemináriumi termében kialakított, éttermet imitáló viselkedéslaborban zajlik az ember-robot szociális interakciók megfigyelése.
A csoport tagjainak többsége aktívan részt vesz az egyetemi oktatói munkában, és mindannyian témavezetők (BSc, MSc, PhD, TDK). 2020-ban egy újabb doktorandusz csatlakozott a csoporthoz (két csoporttag nemrégiben szerezte meg a PhD fokozatát).
A BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék mérnökeivel és hallgatóival való együttműködés keretében folyamatosan fejlesztik a saját fejlesztésű mobil robot hardver- és szoftveregyüttesét.
A Lund University kutatóival (Ronald H. H. Kröger) zajló közös projekt eredményeképp a kutya egy eddig ismeretlen érzékelési képességét sikerült felfedni.
Az ELKH Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Pszichobiológiai Kutatócsoportjával (Vargáné Kis Anna, Topál József) való együttműködés keretében nem-invazív EEG és ERP méréseket végeznek családi kutyákon.
A kutyát az emberi agy beszédfeldolgozásának modelljeként alkalmazó kutatássorozatban együttműködő partnerünk az MTA-ELTE Lendület Neuretológiai Kutatócsoport (Andics Attila, Gábor Anna).
A kutyák szaglási képességeinek genetikai alapját vizsgáló projektben partnerünk a University of California (Robert Wayne).
Öt kiemelt tudományos publikáció
Bódizs, R., Kis, A., Gácsi, M., Topál, J. 2020. Sleep in the dog: comparative, behavioral and translational relevance. Current Opinion in Behavioral Sciences, 33: 25–33. doi: /10.1016/j.cobeha.2019.12.006