“Elsőéjszaka-hatás” kutyánál. Vajon Ön hogy aludna egy alváslaborban?

“Elsőéjszaka-hatás” kutyánál. Vajon Ön hogy aludna egy alváslaborban?

Első sorban magyar tudósoknak köszönhetően a kutya egyre elismertebb állatmodellé válik az emberi agy működésének kutatásában. Egy új alvási EEG vizsgálat kiderítette, hogy az emberekhez hasonlóan, a gyakran idegen helyen alvó családi kutyák könnyebben alkalmazkodnak az új környezet okozta stresszhez, így számukra már az első laborbeli alvás sokkal nyugodtabb és pihentetőbb. Az új eredmények új irányokat nyithatnak meg a humán kutatások számára is a környezeti tényezők és a kognitív (disz)funkciók kapcsolatának kutatásában.

Az ELTE TTK Etológia Tanszékén folyó kutyaalvás-vizsgálatok a világon egyedülállóak. Évek óta kutatják családi kutyák alvását az agyi elektromos aktivitást hullámok képében láthatóvá tévő  módszerrel (EEG), méghozzá teljes mértékben nem-invazív módon, azaz ugyanúgy, mint például kisgyerekek esetében szokták. A technika nagyszerűsége abban rejlik, hogy a kutatásban való részvételhez a kutyának – szemben például az MRI képalkotó eljárással – nem kell előzetesen hosszas  képzésen részt vennie.

A kutya több szempontból is alkalmazkodott az emberi környezethez, például a családi kutyák alvási mintázat nagymértékben hasonlít az emberéhez, ráadásul hozzánk hasonlóan, ha tehetik gyakran szunyókálnak délután. Reicher és munkatársai a Journal of Sleep Reserarch című lapban most megjelent kutatásukban azt vizsgálták, hogy kutyáknál megfigyelhető-e az úgynevezett elsőéjszaka-hatás, amely emberek esetében abban nyilvánul meg, hogy az első laboratóriumban zajló alvás során kevesebbet és felszínesebben alszanak, többször ébrednek fel, és később érik el a REM (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgás) alvásfázist. A jelenséget befolyásoló fő tényezők az ismeretlen környezet (például alváslaboratórium), az elektródák okozta kellemetlenség és korlátozott mozgásszabadság, valamint a megfigyelés okozta pszichológiai nyomás. A jól ismert elsőéjszaka-hatással minden humán alváskutató számol, azonban a jelenséget kutyáknál eddig még nem vizsgálták. A kutatók egy kérdőív segítségével azt is felmérték, hogy a vizsgálatban részt vevő kutyák milyen gyakran alszanak idegen környezetben, például a gazda munkahelyén, barátoknál.

Az agyműködést érzékelő elektródákkal és légzéspánttal felszerelt kutya gazdájával, az alvásvizsgálat megkezdése előtt. A kutyák spontán, maguktól alszanak el, semmilyen kábítást nem kapnak (jutalomfalatot annál többet:), és a gazda végig velük van a mérés alatt.

“Az EEG felvételek igazolták, hogy az elsőéjszaka-hatás kutyák esetében is fennáll, bár csoportszinten jelentős különbséget főként az első és a harmadik alvás adatai között találtunk. Érdekes módon a gyakran idegen helyen alvó kutyák már az első alvás során hamar elérték a mélyalvás és REM szakaszt, azaz náluk alig jelent meg a tipikus elsőéjszaka-hatás”- mondja a tanulmány első szerzője, Reicher Vivien, az ELTE Etológia Tanszék kutatója.

Ezek az eredmények összhangban állnak a humán kutatások adataival, miszerint az új és esetleg stresszes környezet meghatározó szerepet játszik az alvás minőségében. Feltehetően azok a kutyák, akik csak otthoni környezetben alszanak, érzékenyebbek a laborkörülményekre, illetve  azok, amelyeket többször, hosszabb időre is magával visz a gazda, más szempontból is tapasztaltabbak lehetnek, ezért figyelhető meg náluk kevésbé az első mérési alkalom izgalma. Számukra talán az elektródák felhelyezése sem okoz stresszt, mert ők általában is “edzettebbek”.

“Emberek esetében az elsőéjszaka-hatás vizsgálata diagnosztikai kritériumként is felhasználható bizonyos alvászavarok és pszichiátriai rendellenességek esetén. Idiopátiás rémálomzavarral diagnosztizált betegeknél például az átlagosnál kifejezettebb elsőéjszaka-hatás figyelhető meg, míg depresszióban szenvedő betegeknél éppen ellenkezőleg. Tekintettel arra, hogy a kutya az emberi neuropszichiátriai betegségek és alvászavarok (pl. narkolepszia) egy lehetséges modellje, ezek az eredmények új irányokat nyithatnak meg a környezeti tényezők és a kognitív (disz)funkciók mögött meghúzódó agyi folyamatok kutatásában, és segíthetnek megérteni ezeket az összetett folyamatokat” – összegzi Gácsi Márta, a kutatás vezetője.

Kapcsolat
Reicher Vivien, doktorandusz (a tanulmány első szerzője)

Etológia Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem
vivien.reicher@gmail.com

Publikált cikk linkje: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/jsr.12998

A National Geographic oldalán:

A kutyák alvásvizsgálatának újabb eredményei