A Tudományos Kutatás Napja az ELTE-n

A Tudományos Kutatás Napja az ELTE-n

2016. november 18-án második alkalommal rendezték meg

a Tudományos Kutatás Napját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

A rendezvény második előadását Kubinyi Enikő, az ELTE TTK Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa tartotta Viselkedésgenetikai kutatások kutyán címmel. Előadása elején kiemelte, hogy a genetikai kutatások a kutyák viselkedésvizsgálata szempontjából is számos izgalmas kérdést vetnek fel, példaként prezentációjában három szűkebb kutatási területet mutatott be: a kutya és farkas domesztikációs összehasonlítását, a különböző fajták összehasonlítását, majd az egy fajtán belüli különböző egyedek genetikai vizsgálatát. A farkasok és kutyák domesztikációs vizsgálata során a különböző egyedeket azonos, intenzív szocializációs körülmények között nevelték, majd azt vizsgálták, hogy bizonyos idő elteltével – az azonos nevelési körülmények ellenére – miben reagál másképp a kutya- és a farkaskölyök. Számos eltérést mutattak ki a vokalizáció, az interakció kezdeményezése, valamint a gazdához való kötődés terén is. A kutatás során kimutatták, hogy a domesztikált állatok szocializációs periódusa sokkal hosszabb, a vadon élő állatokhoz képest pedig sokkal kisebb stresszreakciókat adnak ki. A különböző kutyafajták bemutatásakor Kubinyi Enikő kiemelte, hogy a kérdés azért is fontos, mert a jövendőbeli gazdák számára fontos lehet, hogy milyen viselkedéstípusú kutyát választanak. Az állatok viselkedése alapján hat nagy csoportot mutattak ki, és arra a megállapításra jutottak, hogy az ember hasonló társat keres önmagához: a kutyáknál is reprodukálható az emberhez való viszonyukban az emberi, így kimutatták, hogy az ember saját habitusához leginkább hasonló kutyával érzi jól magát. Kubinyi Enikő előadása végén a szardíniai juhászkutya genetikai vizsgálatának bemutatásán keresztül pedig arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy egy adott fajta genetikai vizsgálata során nemcsak a kutya őseire, hanem a mostani gazdák egykori őseire is következtethetünk. Ahogy a szardíniai juhászkutya fejlődése során észak-afrikai és közép-európai kutyafajtákból alakult ki, úgy a szardíniai őslakosság genetikája is e két területre vezette vissza a kutatókat, mellyel nemcsak a genetikai kérdésekre, de például a neolitikum-kori népvándorlás kérdéseire is választ kaphattak.

BŐVEBBEN a rendezvényről